HAMVAZÓSZERDA
„...mert por vagy,
és visszatérsz a porba!”
Ter. 3,19.

A maci csoportban gyűltünk össze a szentmisére.

-Valami tényleg megváltozott! Lila a terítő az Oltáron! -állapította meg egy kislány
-És egy tál hamu?! - őszínte, nyitott szívvel és aktívan, kíváncsian vettek részt a gyerekek a Szentmisén, amelyet Furján Gellért és Stróber László Atyák mutattak be.

-Hamu- válaszolta Laci Atya a prédikációban -Mit gondoltok, hogyan, miből keletkezett?
-Valamiket elégettek! Tűzzel!
-Bizony, tavaly Virágvasárnapon barkaággal köszöntöttük Jézust, s azokat az ágakat égettük el, abból lett ez a hamu.
-Mire való a tűz?
-Melegít, sütünk rajta ételeket, világít, éget!
-A tűz valóban, éget. A rozsdás vasat, ha betesszük a tűzbe, leégeti róla a rozsdát, megtisztítja mindattól, ami nem odavaló. Vajon mit akarhat az Úr Jézus kiégetni mibelőlünk?
-Rosszaságot!
-Mi által tudja kiégetni?
-Megbánjuk a bűneinket!
-Jézus várja a bűnbánatunkat, hiszen mi mindannyian, gyerekek és felnőttek is szoktuk rosszak lenni, sajnos sokszor rosszat teszünk. DE a jót is megcselekedjük, amiről van is egy kedves történetem.
-De jó, szeretjük a történeteket!

Egyszer nyáron egy kislány nagyon megkívánta a fagyit, s a közeli cukrászdában vásárolt is jó nagy adaggal. Dobozkájában hazavitte, s alig várta, hogy otthon belekanalazhasson a finom hűs fagyiba. De az első nyalintásnál eszébe jutottak a testvérei, akik szintén örülnének a fagyinak, s ezért betette a hűtőbe a fagylaltot. Kisvártatva hazaérkezett az egyik testvére, aki örömmel fedezte fel a finomságot. Pillanatok alatt kiskanalat ragadott, s már bele is kezdett a fagyiba, de ekkor neki is eszébe jutottak a testvérei, akikkel szívesen megosztotta volna az édességet, ezért vissza tette a fagyasztóba. A harmadik testvér, amikor hazaérkezett, ugyanígy rátalált a fagyira, s mielőtt hozzálátott volna, arra gondolt, hogy először inkább megvárja a szüleit, ők is hadd egyenek belőle, s ezért visszatolta a hűtőbe. Az édesanya is bekukkantott a hűtőbe, s s a fagyi láttán úgy döntött, hogy megvárja az édesapát, hogy neki is jusson belőle. Estére fáradtan érkezett haza az apuka, aki rögest rátalált a hűtőben várakozó fagylaltra, s csodálkozva kérdezte az őt körülálló családjától:
-Ti nem is ettetek bekőle?!
-Én akartam, de a szeretet azt követelte tőlem, hogy hagyjak másoknak!
Mindannyian lemondtak, s így mindannyiuknak jutott belőle, mert jót cselekedtek egymással.

-Gyerekek, mit csinálunk, amikor imádkozunk? -folytatta Laci Atya a prédikációt
-Beszélgetünk Jézussal!
-Mai Evangéliumban Gellért Atya olvasta nektek, hogy menjünk be a belső szobánkba, s szívből imádkozzunk, beszélgessünk Jézussal, egyedül is, Ővele, aki nagyon szeret minket, olyannak, amilyenek vagyunk! Mondjátok el minden este ezt az imát Jézusnak:
Köszönöm, hogy szeretsz,
Köszönöm, hogy ma is velem voltál,
Bocsásd meg, ami rosszat tettem! Amen

-Gyerekek, -biztatta őket Laci Atya- tárjátok kéréseiteket Mennyei Atyánk elé:
-Köszönöm, hogy velem vagy!
-Köszönöm, hogy Te vagy a szívünk Királya!
-Kérlek Jézus, hogy szülessen kistestvérem!
-Kérlek Jézus, hogy mindenki gyógyuljon meg!
-Köszönöm, hogy aki a mennyben van, jól érzi magát!
-Kérlek Jézus, hogy ne legyen háború!
-Kérlek Jézus, hogy bocsásd meg a bűneinket!

Hamvazkodással fejeződött be a Szentmise.

A liturgia lila színe is jelzi, hogy az egyházi év egy újabb időszakába, a nagyböjtbe léptünk be. Mennyei Atyánk egy sokkal mélyebb, a bűnbánat és a gyónás szentsége által megtisztító gazdag kapcsolatra hív mindannyiunkat!

2014-03-05