Szent Család Óvoda

Szent Család Óvoda

Jelentkezés a Szent Család Óvodába

Óvodai beíratás 2017 április 20-21.-én, csütörtökön és pénteken 8-17 óra között lesz.

2017. március 21. - ujjandi

https://www.martinus.hu/hirek/7149/kozlemeny-a-zalaegerszegi-szent-csalad-ovodaba-valo-beiratkozasrol-a-2017-2018-nevelesi-evre

Szent Márton nap

„ Bizony mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” Mt.25.40

Szentírási idézet lehetne a mottója a hetünknek, a hittan foglalkozásunknak, és a körmenetünknek is, melynek témája Szent Márton volt. A 700 éve született szentről, Pannónia, és a gyermekek védőszentjéről, életéről, munkásságáról, sokat beszélgettünk, többféle megközelítéssel próbáltuk a gyermekekkel megismertetni, elmélyíteni, közel hozni számukra Szent Mártont. Azzal, hogy a heti tevékenységeink középpontjába állítottuk a Szentet; a verseink, mondókáink, énekeink, kézműves tevékenységeink, dramatikus játékunk, hittan foglalkozásunk, és a mindent lezáró közös körmenetünk is hozzá kapcsolódott, tudatos döntés és választás volt részünkről.  A tantárgyi kapcsolódási lehetőségeket kihasználva, és több oldalról megközelítve, tevékenységekben, élményekben gazdagon próbáltuk megközelíteni, feldolgozni, élővé tenni a gyermekeknek a hetünket, amelyen minden Szent Mártonhoz kötött bennünket, és minden róla, Szent Mártonról, és Jézusról szólt. Fontos és elengedhetetlen a szent életében Jézus. Nekünk, óvodapedagógusoknak is nagyon jó lehetőség, hogy Márton püspök életén keresztül bemutassuk a gyermekeknek, hogy Jézus hogyan változtatta meg Márton életét. A Jézusnak kimondott igenje, irgalmasságos szíve, cselekvő szeretete hogyan tette őt szentté, hogyan változhatott át római katonából, püspökké, Isten szentjévé. Mert ha az az igen hiányzott volna, akkor mi nem ünnepelhetünk.

Hittan foglalkozásainkon a csoportok atyája a Mt.25.31-40-re építette hittanját. Ismétlésként közösen a gyermekekkel együtt megbeszéltük, hogy Jézus, amikor az emberek közt járt: gyógyította a betegeket, segítette a szegényeket, az elesetteket, akikkel senki nem törődött, tanította az embereket, hirdette az örömhírt, Isten Országáról, az Atya szeretetéről beszélt nekik.

Mikor eljön dicsőségében az Emberfia, s vele mind az angyalok, helyet foglal dicsőséges trónján. Elébegyűlnek az összes nemzetek. Ő pedig elválasztja őket egymástól, mint ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot.

Éheztem ugyanis és ennem adtatok,

Szomjaztam és innom adtatok,

Vándor voltam, és befogadtatok,

Mezítelen voltam és felruháztatok,

Beteg voltam és meglátogattatok,

Börtönben voltam, és felkerestetek. 

 

Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhezni, hogy tápláltunk volna, vagy szomjasnak, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk vándornak, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelenül, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen, vagy börtönben, hogy fölkerestünk volna? A király pedig így felel: Bizony mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”

 A Mt.25. 31-40-t saját szavaival elmondta, kiegészítve, hogy a gyermekek megértsék. A sok szent közül, akiket ismertek: Szent István, Szent Miklós, Szent Erzsébet, Szent Kalkuttai Teréz anya, korunk szentje, és Szent Márton, akiről ma és egész héten beszéltetek. Szent Márton életét megismertétek, azt élte meg, azt cselekedte meg, amit Jézus kért, elvárt az emberektől: Segítette a szegényeket, gyámolította az elnyomottakat, gyógyította a betegeket, hirdette Jézus örömhírét az emberek között. Szent Márton életre váltotta Jézus tanítását. A kardját, amikor a köpenyét megfelezte, jóra használta, nem rosszra, kardjával életet adott, hiszen a köpennyel megsegítette a koldust. Az álmában megjelent Jézus azt kérte tőle: tegye le kardját, vegye fel keresztjét, ezután Őt, Jézus Krisztust szolgálja. Arra hívta: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” Mt.25.40

A hitre nevelésünk során arra törekszünk, hogy segítsünk a gyermekeknek megérteni, eljuttatni hozzájuk a jézusi örömhírt, hogy érzékeljék, a jót, a szeretetet ők is tudják élni, választani, cselekedni. A következő beszélgetésben próbáltuk életre váltani a hallottakat: Mi óvodásként is tudunk jót tenni, tudunk segíteni a kisebb gyermekeknek, észre tudjuk venni a szomorúakat, meg tudjuk vigasztalni őket, tudunk engedelmesek, lenni, szófogadóak, lenni, még ha ez nem könnyű, nehezünkre esik is. A mindennapi jó cselekedeteikből vett példák sora erősítette őket, hogy érdemes figyelni a másikra, és tenni a jót, ahogyan Jézus kéri, Szent Márton tette. Néhány nagycsoportos egyéni imájában megköszönte Jézusnak Szent Márton életét, a sok jót, amit tett. Hittan foglalkozásunkat közös vers mondásával, ének eléneklésével zártuk.

A délutáni Szent Márton körmenetünk, a szülőkkel együtt volt a lezárása hetünknek. A rossz idő ellenére benn az óvodában megtartott lámpás körmenetünk során megtapasztalhattuk, hogy Isten áldása, jelenléte a körülményeinktől független, Ő mindig velünk van, és megáld bennünket.

 

 

Igazgyöngy rejtőzik Benned

- fedezd fel! Női lelki nap

Magunkban és embertársainkban fellelhető értékekről szólt az esten Gertraud Evanzin Schönstatti Mária-nővér október 21.-én, aki egyenesen Bécsből érkezett hozzánk.

Sok-sok személyes tapasztalaton, történeten keresztül mutatta be, hogy Isten szemében minden ember drága és értékes. Fiatal lány korában egy pap azt mondta a nővérnek, hogy az első ajándék, amit Istentől kapott, az ő saját maga.

Hányszor gondolunk magunkra értékes ajándékként?

Az Atya különleges méltósággal és egészen egyedi talentumokkal ajándékozott meg mindenkit. Ezt a kincset napról napra újra fel kell fedeznünk és felszínre kell hoznunk - a minket női mivoltunkban fenyegető körülmények közepette is.

Arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy mélyítsük el kapcsolatunkat Istennel az imádság által, s tanuljunk meg méltósággal élni: tudatosítsuk magunkban, hogy Isten értékesnek tart minket, fedezzük fel örömmel a bennünk rejlő képességeket, és ebből a tapasztalatból kiindulva lássuk meg az értéket önmagunkban és embertársainkban.

Isten nem azért szeret bennünket, mert olyan értékesek vagyunk, azért vagyunk értékesek, mert Ő szeret minket!

süti beállítások módosítása