„Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében.” (Préd.3,1)

Az adventi időszak legfőbb üzenete talán ez volt számunkra a Szent Család Óvodában.

A Mennyei Atya bölcsességgel, szeretettel megáldott minden döntő pillanatot az emberek életében: megteremtve a Világot, az életet, az embert, elküldte Fiát közénk – Erre a kegyelemteljes szent pillanatra hangolódva telt óvodánkban is az adventi várakozás: illatokkal, ízekkel, fényekkel, dallamokkal, az adventi koszorú körüli bensőséges beszélgetésekkel, de legfőképpen a Mennyei Atyára való odafigyeléssel, szíveink készítésével.

Az óvodánkat bár négy csoport alkotja, mégis egy család. Kíváncsiak vagyunk egymásra, be-bekukkantunk egymáshoz. Már a folyósón érezhető volt az enyhe fahéj, majd narancs, aztán a fenyő illata is. Ahogy a dekoráció hétről-hétre bővült az ünnep közeledtével a csoportokban, ki-ki ízlése, stílusa, habitusa szerint igyekezett fokozatosan éreztetni: Jézus hamarosan megszületik…

Egyre több kis mécses pislákolt, egyre több karácsonyi dallam lengte be a csoportokat, az óvodát – a folyósón végigsétálva érezhettük, hogy valami beteljesedésére, kiteljesedésére várakozunk, a gyerekek figyeltek szíveikre, el tudtak csendesedni, meghitt hangulatban készülődtünk.

Aztán sorban minden csoport nagy szeretettel ajándékozta meg a gyermekek által a családokat szép műsorával, adventi ünnepséggel.

Már a „Szentcsaládjaitok” – óvodánk szép hagyománya – is megmutatta Isten kegyelmét: családról –családra haladt, és kapott szállást jelképesen a Szent Család. A napjaink rohanásából nehezen kiszorított idő megsokszorozódott, bőséggel áradt a kegyelmi köszönet a sok-sok szép áldozatért, célért, hogy minden csoportba vissza is térjen a Szent Család …majd kis családi fészkünkben a karácsonyfa körül teljesedett ki Szenteste a várakozás kegyelme, kibonthattuk az ajándékainkat: a legnagyobbat, hogy Jézus közénk született, kitaposta az ösvényt. A názáreti Szent Család legyen példa mindannyiunk számára! Az együttlét öröme megfizethetetlen, minden együtt töltött idő ajándék.

„A szeretet nem csupán                                                                                                                                                     érzelem, hanem tudatos                                                                                                                                                   elköteleződés is.                                                                                                                                                                  Megtartó hűség, amely                                                                                                                                                    bonthatatlan                                                                                                                                                                       egységbe forraszt.                                                                                                                                                                                           Aki nem tér ki belőle,                                                                                                                                                                                     gyógyító jellé válik                                                                                                                                                                                                    a széthulló világban.”                                                                                                                                                                Simon András

Az óvodában?! Minek?

Szervezzenek kerti -partit, legyen Mikulás és farsang, no de körmenet?

Szent Márton... Ki ez a szent, és miért kapták fel ennyire?

Egyházmegyénk védőszentje ő, hiszen itt született a közeli Szombathelyen, ahol a mi püspök bácsink is lakik.

Szerette az Istent, és sok jót tett, még a köpenyét is megfelezte a szegény koldussal. Mi is szeretjük az Istent, alvás előtt betakarjuk a kisebbeket, hogy ne fázzanak, segítünk egymásnak, a pogácsánkat is szívesen megosztjuk.

Isten is nagyon szerette őt, megjutalmazta jóságáért, ahogy minket is nagyon szeret, hiszen hány imánkat meghallgatta már! Meggyógyította Mamikát, adott kistestvért, vigyázott apára, amíg messze volt.

Márton szent lett, a mennyországban van, egyszer én is szent lehetek. És ha nagyon öreg leszek, én is Jézus országába megyek, mint Márton és a Nagypapám is.

Közel hozni az ünnepet, kézzelfoghatóvá tenni Jézus követését. Ez volt a cél!

Ahogy Pécsi Rita pár hete mondta, élmény, utánzás, példa. 

Hiába beszélsz a gyermeknek az életszentségről, a jócselekedetek fontosságáról. Amit megért belőle, az az elmesélt történet, kiegészítve a szemet és szívet gyönyörködtető látvánnyal. A körmenet állomásain megjelenített életképek szimbólumai, a hallottak mellett képi élményt is nyújtottak gyermeknek, felnőttnek egyaránt.                                  

A kicsik teljesen részesei lehettek az ünnepnek, átélve a készülődést: az óvodai mécsesfestést, az otthoni pogácsasütést.

Anyával. apával végigmenni az úton, sötétben kis lámpással, ahol ők is a világosság vivői lehettek, - ez ám a csodálatos élmény!                                                                        

Azonosulni Szent Márton példájával. A sok jócselekedetet, amit otthon tettek, papírra leírva ők helyezték az utolsó állomáson a kosárba - mennyi kedves ajándék Istennek!

S végül megosztani a finom pogácsát, átadni egymásnak és elfogadni egymástól Krisztus szeretetét.

A gyermek mindent megértett, bár ha kérdeznéd, lehet, hogy megfogalmazni nem tudná. A lelkébe azonban mélyen bevésődött néhány fontos igazság:

Jónak lenni jó! Jót tenni jó! Körmeneten közösen részt venni nagyon jó. Isten szeret engem és én is szeretem Őt. De jó!

Gyertyát gyújtottunk, imádkoztunk...

2014-11-05.

Idén szeptember 26-án, pénteken rendeztük meg a már tradícióvá vált szüreti mulatságot, lehetőséget teremtve az ismerkedésre, kapcsolatteremtésre.

- hallhattuk kedd este Uzsalyné Dr. Pécsi Rita

élmény dús tolmácsolásában

A mindannyiunk számára fontos témát számos életből vett példával; jó hangulatú, humoros, magunkéban is felismerhető tapasztalattal adta át a pécsi neveléskutató az érdeklődő hallgatóságnak.

Az előadó a nevelést – önnevelést egységben látja és adja tovább, azzal az üzenettel, hogy a változás lehetősége mindig ott van az életünkben, soha nem szabad feladnunk, hiszen nekünk kell a gyermek életében növekedést eredményező nevelővé válnunk.
A fejlődésben a legmeghatározóbb a család, annak mintája, tetteink példája.

Külön kihangsúlyozta a gyermekkor egészén átívelő szabad játék és képzelet fontosságát; az idő előtti korai képzés, plusz foglalkoztatgatás, fejlesztgetés feleslegességét!
Ugyanakkor –„csak a nyugalom hatásos”- módszereket is kínált a düh, hiszti megoldására.

Az est során egész életet átfogó szemlélettel gazdagodtunk.

2014-10-28.